Az atlaszról

Annelys de Vet

Első pillantásra a nacionalizmust és a kulturális identitásról szóló beszédet csak egy hajszál választja el. Miközben az atlasz összeállításán dolgoztunk, ez a konfliktus végig vita tárgyát képezte. E könyv célja a kulturális sokszínűség bemutatása és a személyes tapasztalatnak mint a kollektív élmény részének a hangsúlyozása. Azt kívánja ezzel nyomatékosítani, hogy a kultúra nem statikus, hanem folyamatosan mozgásban van, és mindenki számára más. Ez persze semmiképpen nem jelenti azt, hogy ne lehetne beszélni közös értékekről vagy nemzeti szellemről. De az, hogy miként beszélünk róluk, mindig érzékeny téma, ami tudatosságot igényel, manapság pedig különösen.

Miközben mi e kiadvány összeállításán dolgoztunk, Magyarország átvette az Európai Unió soros elnökségét, és a nemzetközi sajtó tele volt az országban hatályba lépő, ellentmondásos médiatörvényről szóló hírekkel. Megdöbbentő a kontraszt: az ember a hangok széles skáláját hallhatóvá tevő könyvön dolgozik, miközben számos magyar újság üres címlappal jelenik meg az új törvény elleni tiltakozásul. Meg akartam érteni a törvény indokait és lehetséges hatásait, így aztán magyarázatért az atlasz több alkotójához fordultam. Bár a vélemények nagyon eltérőek voltak, nem tudtam kikerülni azt az olvasatot, miszerint a törvény alapjaiban sértheti a sajtószabadságot. Volt olyan, aki azt a kérdést is feltette, hogy az új törvény alapján vajon megbüntethetnének-e bennünket a könyv személyes és néhol kritikus megnyilvánulásai miatt. Mások szerint ez fel sem merülhet, és a mostani kormány értékelni fogja e könyvet, már csak az általa bemutatott magyar kvalitások miatt is. Akárhol legyen is az igazság, számomra nyilvánvaló volt, hogy a jelenlegi politikai légkörben a sokszínűség, a komplexitás és a sokhangúság kifejezett bemutatása sürgős és hiánypótló állítás.

A magyarországi helyzet nem elszigetelt. Gonosz populista szél fúj Európa legnagyobb részén. Populista politikusok ragadják magukhoz a nemzeti jelképeket, és a kollektív narratívák kisajátításával, illetve rekonstrukciójával átírják országuk történelmét. Valamennyi állam történelmét kizárólag az őshonos népek számára, kizárólag az őshonos népek krónikájaként írják le. Akik nem részei a kánonnak, nem kapnak szerepet; a „másik” fenyegeti azt, ami a „miénk” – legjobb kívül tartani. Az így felépülő félelem birodalma szisztematikusan erodálja a „másik” iránti kollektív érdeklődést.

Azt gondolom, hogy mi, tervezők és művészek ezt nem tűrhetjük. Mi, a képek és a megjelenítés szakértői, bizonyára fel tudunk kínálni konstruktív alternatívákat – olyan személyes tapasztalatokon és megfigyeléseken nyugvó képi megjelenítéseket, amelyek kívül állnak a tömegtájékoztatás befolyásán és mindenre kiterjeszkedő hajlamain. Folklorisztikus klisék helyett, amelyek az identitást mozdulatlan és változatlan tényként állítják be, személyes és a részvételre épülő, a kulturális identitást folyamatos mozgásban levőnek bemutató, lefegyverző történetekre, víziókra van szükségünk, amelyeket mindig szempontok sokasága befolyásol és – ebben az értelemben – definíciószerűen multikulturálisak.

Ez vezetett arra, hogy elfogadjam a Kitchen Budapest felkérését, hogy elkészítsem a korábban kiadott szubjektív atlaszaim mellé a magyar kiadást is. A sok egyedi beszélgetés során, amelyeket a résztvevőkkel folytattam, hallottam mély benyomást keltő, zavaró és gyönyörű magyar történeteket, költői észrevételeket, szellemes kifordításokat és kritikus elemzéseket Magyarországról. Együttesen hatalmas gazdagságot mutatnak fel, megjelölve sok kultúra és ideológia kézzel fogható és látható nyomaival. Ez a könyv nem Magyarország történetét mondja el, hanem Magyarország történeteinek terjedelmes gyűjteményét mutatja be. Bár tervezők és művészek más csoportja más tartalommal állt volna elő, ez az atlasz teljes bizonyossággal rávilágít a mai „magyar lélekre”. Remélem, hogy ezzel hozzájárul egy dinamikus kulturális párbeszédhez, és szelíd, örömteli eszközül szolgál majd azzal a hangos kórussal szemben, amely ragaszkodik a valóság leegyszerűsített, statikus nézetéhez.

 - – -

Annelys de Vet 2010 októberében egy rendkívül izgalmas előadást tartott a Kitchen Budapestben a korábban megjelent szubjektív atlaszokról (angolul):

MINDEN VÉLEMÉNY SZÁMÍT!

Email cím (nem tesszük közzé) A kötelezően kitöltendő mezőket * karakterrel jelöljük

*

A következő HTML tag-ek és tulajdonságok használata engedélyezett: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <strike> <strong>